Sablonok és misszió – Itt kezdd!





Beköszöntő helyett

Egyszercsak megérkezel. Kipakolod a bőröndödet, fölrakod a polcra a könyveidet, kinézel az ablakon, megveted az ágyadat, de aludni már nem tudsz a sok-sok terved, álmod, izgalmas lehetőséged miatt. Az ötletek egymást kergetik a fejedben, és ha mindet meg akarnád valósítani, kétszáz évig kellene élned a misszió ügyéért, és holnaptól egyetlen új ötleted sem születhetne már.

Azután fölkel a nap.

Első nap a frontvonalban, az új gyülekezetben, vagy még inkább egy gyülekezet nélküli lakótelepen, esetleg egy nagyvárosban, ahol egy új misszió-munkát kell elindítanod. Senki nem ismer, senki nem vár. Most kell bemutatkoznod.

Valószínűleg nincs iroda, ahol feladatok várnának, és nincs csapatmegbeszélés, ahol az első hét feladatait áttekinthetnéd valakivel. Lehet, hogy az első héten, vagy az első hónapban kell írnod valamilyen jelentést, de az is lehet, hogy soha senki nem olvassa el.

Próbáld ki: írj bele egy kérdést! Jobb esetben érkezik rá valamilyen válasz.

Blogot indítani sem jó egy üres tárhellyel. Képzeld csak el, milyen lélekölő lenne hozzákezdeni:

 

<html>

<p>Sziasztok. </p>

</html>

 

Ezért van előtelepített blogmotor és válogatás a sablonok között. Mert a sablonba kattintani és a helyére tenni a mai napi tartalmat már sokkal barátságosabb. Ha nem tetszik, vagy nem látszik rendesen, majd kicsiszolom. De milyen jó, hogy kaphattam egy sablont!

Hajlamos vagyok az egyénieskedésre, de az évek során egy nagy adag lustaság is ragadt már rám. Évekkel ezelőtt még napokig alkottam volna valamilyen egyedi grafikával, spéci elrendezéssel, csuda beépülő elemekkel. Most azonban tudom, hogy az induló csomagot jobb békében hagyni, és a tartalomra koncentrálni , mert az időnk értékes, és fontosabb a mondanivalónkat kicsiszolni, mint a látványt dekorálni. A sablon jó lesz úgy ahogy van, mindenestül.

Jól jön a sablon a háznál

Bárcsak kaphattam volna a fentebb leírt helyzetben is egy sablont a misszió munkájában megkezdett új életemhez! De azt hiszem, akkor az ellen a sablon ellen is fellázadtam volna! Nekem senki ne mondja meg, mit csinálok! Majd indít a Lélek! Mostanra kezdem ezt is másként látni. Ami bevált, annak örülök. Úgyis magamra fogom igazíttatni, mint Gimli a páncélinget. De először jobb minden értékes tanácsot változtatás nélkül megfogadni.

Ha időbeosztásra, tervezésre, szokások kialakítására, naplóírásra, vezetésre, kommunikációra valaki olyan kedves, hogy ad számunkra egy követhető ötletet, sablont, jobban járunk, ha elfogadjuk, mint ha kritizáljuk, szétszedjük. Persze, hogy nem fog minden ponton testhez állni nekünk! De első pillanatban még nehezen látjuk, mi az, ami a régi rossz beidegződéseinkből lázad az új ellen, és mi az, ami valóban kényelmetlen, és nehezen alkalmazható.

Ugyanez a helyzet a misszió szolgálatával is.

Hogyan vezessünk valakit Jézushoz? A missziós szervezet, amely a szárnyai alá vett, sosem tanított erre. Voltam náluk képzésen, részt vettem missziós kampányokban, és néhány alkalommal látogattam embereket más misszionáriusokkal együtt. Jó volt látni mindezt, de a feltételezés, hogy én ezt úgyis tudom, hiszen teológiát végeztem, nem volt helytálló. A magyarázat, hogy nem lehet sablonosan dolgozni, mert az emberek nem egyformák, inkább kifogásnak bizonyult. (Utóbb kiderült, hogy nem én voltam az egyetlen misszionárius ezzel a problémával.) Persze, hogy ismertem Jézust és ismertem az Evangélium üzenetét, de hogy hol kezdjem, ahhoz semmi támpontot nem kaptam. Saját kínomon kezdtem tanulgatni, keresgélni.

Azután egy másik missziós társaság nyári kampányában egy tapasztalt misszionárius, aki már nemzedékeket képezett ki saját csapatában, két nap alatt megtanított nekünk egy beszélgetési sémát.

“Tudom, hogy furcsa ezt most kívülről megtanulni. Tekintsd úgy, mintha valaki másnak a prédikációját szeretnéd továbbadni! Ez fog magabiztosságot adni, és segíteni, hogy tudd, hova térj vissza, ha a beszélgetés elterelődött. Azért van, hogy később ne legyen rá szükség. De ha mégis eltévedtél, visszatérhetsz hozzá.”

És igen! Ez hiányzott! És nem! Nem kell, hogy ez olcsó kegyelemhez, és hamis megtérésekhez vezessen. (Ennek a tapasztalt misszionáriusnak a szolgálata magáért beszél.) A tiszta és teljes Evangélium hirdetésében segít az, ha tudod, hogy hol kell kezdened és hol kell befejezned, és ha működő szokásokat vehetsz át, amik majd hozzád fognak csiszolódni.

mentori beszélgetés

Szóval ebben a blogban

…szeretnék ilyen hasznos tippeket, trükköket, sablonokat adni az életben maradáshoz akkor, amikor egyedül maradsz a parókián, a gyülekezetplántáló szolgálatban, vagy a missziós munkában. Persze ha csapatban vagy, akkor is segíthet mindez, hiszen egy lelki szolgálatban ritka az, hogy 8-tól 4-ig felügyelet alatt dolgozzon valaki. Még egy beosztott lelkész, vagy hitoktató is észre fogja venni, hogy a hálószobája is munkahellyé válhat, hogy pizsamában órákon át lelkigondoz a telefonján, hogy éjfélig készül és vasárnap szolgál, buszon tanul. Bátran hagyatkozz rám, hiszen üzembiztosan előtted járok a tanulásban, legalább két leckével. 🙂 Na jó. Legyünk szerényebbek! Együtt tanulni jó. Akkor már nem vagy egyedül.

Print Friendly