Az izraeli utazás témájánál szeretnék maradni egy izgalmas kérdés erejéig. Ha kategóriát kellene találnom ennek a mostani fényképnek, azt mondanám: Ami a legnagyobb vihart próbálta kavarni. No nem az a kép, amit én elkattintottam, hanem a téma, amelyet fölvet – Jézus sírja.

A képen egy temetkezési osszuárium (csonttároló doboz) látható, a felirata szerint Jesua ben Joszéf maradványaival. Ez tehát Jézus sírja? Megtalálták Jézus holttestét? Méghozzá egy feliratozott koporsóban? Akkor most bezár a Misszió-mentor blog? Vége a keresztyénségnek?
Nos, ezzel a ki-nem-mondott céllal készült el egy dokumentumfilm 2007-ben, amelyet többek között a Discovery is bemutatott. Címe: Jézus elveszett sírja. Valójában azonban a film nem egy friss felfedezésről szól. Magát a sírt Jeruzsálem Talpiot-negyedében 1980-ban tárták föl, és az ott dolgozó szakemberek egy pillanatig sem gondolták azt, hogy ez Jézus sírja kellene, hogy legyen. Ugyanis tucatszámra tártak föl hasonló sírokat hasonló nevekkel akkoriban. A film bemutatása kapcsán pedig szinte minden nyilatkozó régész szenzációhajhásznak és megalapozatlannak nevezte az abban megfogalmazottakat. Nem tartották valószínűnek, hogy ez lenne Jézus sírja.
De nézzük először is, hogy miről van szó
Jézus idejében a zsidóság temetkezési hagyományai így néztek ki: amikor valaki elhunyt, a lehető leghamarabb megkenték illatos kenetekkel és gyolcsba tekerték. Nem tették koporsóba, viszont elhelyezték egy sírban, amely leginkább valamilyen barlang, vagy mesterséges üreg volt jó szellőzéssel, és egy nagy kerek követ hengerítettek a bejárat elé. Az alábbi képek az un. „Kerti sírnál” készültek, amelyet protestánsok tártak fel a XIX. század végén, és úgy gondolták, ez lehetett Jézus igazi sírja, ahová Arimáthiai József eltemette.

Nos, Jézus esetében, ha ezt József nem teszi meg, Jézus rokonai nagyon nehéz helyzetben lettek volna. Nem készültek arra, hogy Jézust Jeruzsálemben eltemessék. Valószínűleg a római katonák bedobták volna valamilyen üregbe, és senki sem tudta volna, merre van. De nem így történt a derék farizeusnak köszönhetően.


Nagyjából egy év alatt a test lebomlott, a csontok kiszáradtak. Ekkor a hozzátartozók ismét eljöttek, és a csontokat egy csonttároló osszuáriumba tették, és így helyezték nyugalomra. Ezeket a tároló dobozokat láthatjuk a kerti sírnál is. Ezeket nyilván környező sírokban tárták fel. Az ott látható kő egy másik, kisebb bejáratú sírnak lehetett a záróköve, mert a „Kerti sír” bejáratát nem tudta volna lefedni. Viszont jól megfigyelhető az a kővájat, amely arra szolgált, hogy a kő ne csússzon ki a helyéről.

A temetésnek tehát meg kellett történnie még az adott napon, de később a család már gondoskodhatott arról, hogy a megfelelő családi sírban helyezzék el a csontokat. Emlékszünk még arra, hogy József csontjait Izráel fiai magukkal hozták Egyiptomból? Én magam el sem tudtam képzelni, hogyan csinálták, amíg meg nem láttam ezeket a ládikókat.
Jézus sírja? – Mi a helyzet a talipiot-i sírban talált dobozokkal
A film a rajtuk talált nevek alapján arra következtetett, hogy Jézus családi sírjáról van szó, ahol Jézus, felesége, Magdalai Mária, a fiuk, Júda, valamint Mária és Máté csonttárolóit tárták fel a film szerint. Volt ott még egy Jose (József?) nevű valaki is. Kicsit hátborzongató tehát arra gondolni, hogy miközben az apostolok elmentek tanítvánnyá tenni minden népeket, és hirdették, hogy Jézus feltámadt a halálból, Jeruzsálemben Jézus családi sírban nyugodott, ahová követte hűséges felesége majd fia is, szépen feliratozott koporsókban. Azonban jó, ha már most tanulgatjuk, hogy ilyen helyzetekben vegyünk néhány mély lélegzetet, és kicsit nézzünk utána a dolgoknak a zsigeri felháborodás és a pánik helyett.
Csűrcsavartól tudjuk, mennyire hasznosnak találják az ő köreikben a jelszavakat, és mennyire veszélyesnek a tényeket. (C.S. Lewis: Csűrcsavar levelei – pl 9. fejezet) Mi tehát nézzünk szembe a tényekkel, és ne harapjunk rá jeszavakra! Tudományos elemzéseket olvashatunk és kereshetünk vele kapcsolatban. Én most csupán vázlatosan szeretném megmutatni, mit mondhatunk szóban első körben olyanok számára, akik látták a filmet, és kérdéseik vannak vele kapcsolatban.
Mik a problémáink a film következtetéseivel?
1, A feltárást végző régészek egyáltalán nem jutottak arra a következtetésre, hogy ez itt valóban Jézus sírja lenne. Sőt, nagyon kevéssé tartják valószínűnek.
2, A talált osszuáriumon olyan nevek találhatók, amelyek Jézus idejében nagyon gyakoriak voltak. Eldobtunk egy gránátalmát, bizonyára egy Józsefet talált el, és ha úgy pattant le róla, akkor a feleségét, Máriát is hókon nyomta. Ha valaki visszadobta, valószínűleg Simonnak, vagy Jézusnak hívták. Nagyon sok hasonló név került elő a feltárt sírokban. Konkrétan Jesua ben Joszéf is több alkalommal.
3, A régészek a feliratokat csupán találgatják, mert azok nem teljesen tiszták. (Mariamne e Mara = Magdalai Mária?) Jézus neve sem egyértelmű, ahogyan a képen is láthatjuk.
4, Jézus házasságával kapcsolatban a leghitelesebb történelmi dokumentum, ami rendelkezésünkre áll, a DaVinci Kód Dan Brown tollából. Jó, ezt egy kis cinizmussal írtam. Azonban Jézus évszázadából semmilyen nyoma nincs a családjának. Márpedig az első században, egészen Kr. u. 70-ig volt zsidó gyülekezet Jeruzsálemben, vagyis, ha valakinek, nekik tudniuk kellett volna Jézus rokonságáról, és éppúgy nyoma lenne az Újszövetségben, mint annak, hogy testvére, Jakab vezette a gyülekezetet, vagy arról, hogy Péter magával vitte feleségét a missziói útjaira.
5, Ha Jézus megnősült volna, az nem érintette volna mindazt, amit Vele kapcsolatban hiszünk. Hiszen emberré lett. Férfi volt, hozzánk mindenben hasonló. Miért ne lehettek volna vágyai? Miért ne lehetett volna szerelmes? Miért ne élhetett volna házas életet? Miért ne lehetett volna fia? Hiszen ezek közül egyik sem bűn. Az egyetlen ok, ami miatt Jézus valószínűleg mégsem nősült meg, hogy tudta, mi vár rá, és ebbe nem akart egy családot belerángatni. A katolikus egyház csak jóval később vezette be a kötelező papi nőtlenséget. Az első gyülekezetnek nem lett volna oka eltitkolni, ha Jézusnak felesége és fia van.
6, Ezekből következik, hogy a sírban található feleség és fiúgyermek felirata inkább kizárja, mint megerősíti, hogy a bibliai Jézusról lenne szó. Csupán akik Dan Brown könyvéből tájékozódnak, gondolhatják, hogy itt perdöntő egyezések lennének.
7, Jézust senki sem nevezte Jesua ben Joszéfnek. Nem mindenki használta ezt a formát. Sokakat a városukról neveztek el, pl. Magdalai Mária, Júdás Iskáriótes, és a rómaiak a keresztre is azt írták: A Názáreti Jézus. Jellemzően Júdeában inkább használták a patronym (az apa neve, mint vezetéknév használata, pl. ben Joszéf) neveket, Galileában pedig inkább a lakóhely szerinti neveket.
8, Felvetődött bennem a kérdés: Ha csakugyan Jézus csontjai voltak a dobozban, a család miért nem vitte el azt Jézus otthonába, Galileába? Sokkal inkább megfelelt volna a kor szokásainak.
9, Jézus feltámadása az első gyülekezet és a tanítványok központi fontosságú üzenete volt. Az üres sír, a feltámadás nélkül mindannyian elszéledtek volna. Az első századi apostolok valamennyien az életüket adták azért, hogy hirdessék: Jézus él, Úr, és eljön ítélni élőket és holtakat. Annyit kellett volna mondaniuk: „Bocsánat, csak vicc volt.” és megússzák a halálbüntetést. Bárki az apostolok közül, ha „kibeszél”, megtagadja Jézus feltámadását, vége a történetnek. Jézus ellenségei sűrűn hivatkoztak volna az árulóra. Azonban ilyen nem volt. János apostol volt az egyetlen, aki a hagyomány szerint természetes halállal halt, de ő is sokat szenvedett a hitéért, és mindvégig megtartotta a vallomását.
10, Jézus testét bemutatni kulcsfontosságú lehetett volna Jézus ellenségeinek, a római hatóságoknak és bárkinek, aki a rohamosan terjedő messiási mozgalomnak véget akar vetni. Az első században még nem kellett volna sokat áskálódni, hogy Jézus sírja előkerüljön, és szépen bemutathassák az osszuáriumot a csontokkal. Az üres sír botránya azonban megválaszolatlan maradt. Jézus kortársaitól semmilyen érdemleges cáfolatot nem kaptunk a feltámadással szemben.
„Ha a tanítványok legyőzött és megtört csoportja egyetlen éjszaka a hit győztes mozgalmává válik pusztán önszuggesztió és önbecsapás által – egy alapvető hitbeli tapasztalat nélkül – akkor ez egy sokkal hatalmasabb csoda kéne, hogy legyen, mint maga a feltámadás.”
(Pinchas Lapide (1922-1997) izraeli zsidó teológus és vallástudós. Izraelben, Németországban és Svájcban tanított. Munkásságának középpontjában a zsidó-keresztény párbeszéd áll.)
Mit kezdjünk tehát Jézus sírja kérdésével?
Sokkal érdekesebb azonban, hogy miért annyira fontos Jézus csontjainak, családi sírjának, családi kapcsolatainak bemutatása? Nyilvánvalóan azért, mert ha az ő sírját sikerült megtalálni, a keresztyénség olyan ütést kaphat, amelyet nem fog tudni kiheverni. Ha Jézus nem támadt fel, akkor ő nem Úr, nem Messiás, és mivel az evangéliumok szerint mégis ennek vallotta magát, feltehetően nem is próféta. Nem szól bele az életünkbe, nem kell hinnünk benne, és nem kell követnünk őt.
A beszélgetésnek egy pontján, amikor sikerült elmondanom az Evangéliumot, épp ezért ezt is megkérdezem: örülnél neki, ha ez igaz lenne? Miért? Nos, egy egészen őszinte válasz lehet akár az is, hogy „Nem örülnék neki, mert ha így van, Jézus Úr és beleszól az életembe.”
Egy őszinte kérdésre azonban érdemes utánajárni, és épkézláb választ keresni. Egy győztes Királyért akár héberül tanulni sem túl nagy ár. 🙂