Blog

Vallottál már kudarcot újévi fogadalmakkal, hasznos és szilárdan eltökélt szokásokkal, vagy akár a mindennapi feladataiddal? Nem vagy egyedül, és nem vagy reménytelen. Üdv a klubban. Ha találsz még ülőhelyet, csüccs! 🙂 Azért írom ezt a blogot, hogy elmondjam, olyan problémával küzdesz, amire Isten elkészítette a kilábalást is, méghozzá úgy teremtett meg, hogy sikerüljön.

Korábban már idéztünk C. S. Lewis szemfelnyitogató könyvéből, a Csűrcsavar levelei-ből az imádsággal kapcsolatban.

Most néhány idézetben továbbgondoljuk a történet „fonák szereplőivel”, mi is történik amikor egy hívő ember, vagy netalán egy misszionárius Istennek tetsző fontos szokásokat igyekszik építeni.

Az ember kétéltű lény – félig szellem, félig állat. (A mi Atyánk többek között azért vonta meg támogatását az Ellenségtől, mert az makacsul ragaszkodott e visszataszító keverék megalkotásához!) Mint szellem az örökkévalósághoz tartozik, de mint állat az időben él. Ez azt jelenti, hogy míg szelleme örökkévaló tárgyra irányulhat, teste, szenvedélye és képzelete állandóan változásban van, mert az időben létezni annyi, mint folytonosan változni. Az állandóságot inkább csak hullámzás által közelíti meg: újra meg újra elér egy színvonalat, ahonnan minduntalan visszaesik, élete hullámhegyek és hullámvölgyek sorozata. Ha gondosan figyelted volna védencedet, életének valamennyi területén észrevetted volna ezt a hullámzást – munkája iránti szeretete, barátai iránti érdeklődése, testi étvágya stb. mind-mind föl-le hullámzik.

Amíg a földön él, az érzelmi és testi gazdagság és elevenség mindig is váltakozni fog a szegénység és a tompaság időszakaival. Védenced jelenlegi fásultsága nem a te műved, amint együgyűségedben képzelted. Természetes jelenség csupán, amelyből nekünk semmi hasznunk sem lesz, ha bölcsen ki nem használod.

…

Bizonyára eltűnődtél már azon, vajon miért nem érezteti az Ellenség egyértelműen a jelenlétét az emberrel, hisz hatalmánál fogva bármikor, bármilyen mértékben megtehetné. De most már látod, hogy az „ellenállhatatlan” meg a „vitathatatlan” két olyan fegyver, amelynek használatát éppen az Ő szándékának természete nem engedi meg. Az emberi akarat puszta lehengerlése (pedig jelenlétének leggyengébb, legmérsékeltebb érzékelése is ezzel járna) nem felelne meg neki.

…

Hagyja, hogy a páciens a saját lábára álljon, és önszántából teljesítse sokszor kemény kötelességeit. A fáradságos erőfeszítés ezen időszakaiban lelkileg nagyobb mértékben érlelődik és növekszik az ember, mint a lelkesedés idején. Ezért van az, hogy a szárazság állapotában mondott imádságok a legkedvesebbek neki.

…

Ürömvölgyi, ne ringasd magad hiú ábrándokba! Ügyünk sosem foroghat nagyobb veszedelemben, mint amikor egy ember – aki már nem kívánja, de még mindig cselekszi Ellenségünk akaratát – körülnéz a világegyetemben, amelyben látszólag már nyoma sincs az Ellenségnek, s bár nem érti, miért maradt magára, mégis engedelmeskedik. (C.S. Lewis: Csűrcsavar levelei – Harmat 2013. 41-45. o.)

S amit a szokások kapcsán megérthetünk Csűrcsavar levelei-ből

1, A hullámvölgyek, akaratpróbáló időszakok nem azért vannak, mert butább/gyengébb vagy másoknál. Része a tervnek.

2, Nem a körülményeid, hanem az érzéseid azok, amik arra visznek, hogy feladd a küzdelmet. Az érzéseiddel kell megharcolnod a hasznos szokásaidért.

3, Létezik győzelem nem csupán az imádsággal, a kísértésekkel kapcsolatban, még nyelvtanulással, rendrakással, jelentésírással kapcsolatban is. Az ördög mindegyiktől retteg. Isten mindegyikben melletted van.

A szokások kialakítása, formálása kulcsfontosságú témánk, amikor eredményesek szeretnénk lenni a misszió szolgálatában. Még sok-sok tanácsot tartogatok velük kapcsolatban. Hiszen tudod: két leckével most is előtted járok. 🙂