Blog

Találtam egy naplót a buszmegállóban. Akinek ismerősek az alábbi sorok, kérem, keressen meg:

—Január 1.— Új év, új élet! Szeretnék néhány apró dolgon változtatni a mindennapjaimban, hogy Istent még eredményesebben szolgálhassam.

Először is mától naplót fogok vezetni, amelyben a fejlődésemet nyomon tudom követni.

Másodszor szeretnék kicsit formába lendülni, egészségesebben táplálkozni, leadni 5-6 kilót, és lefutni egy maratont, mondjuk ősszel.

Harmadszor szeretnék naponta egy órát imádkozni, és évente kétszer elolvasni a Bibliát.

Negyedszer szeretnék több idegen nyelvet megtanulni, hogy ha Isten véletlenül külföldi misszióba hívna el, akkor már ne a nulláról kezdjek. Legyen mondjuk először az angol, a többit meglátjuk.

Hát, azt hiszem, ma még türelmes lehetek magamhoz. Újév van. Meg kell enni a sok kaját, ami a buliból visszamaradt, és elég későn is keltem. De a naplóírás már megvan. Négyből egy. Nem is rossz.

———–

—Január 2.— Reggel jól elaludtam. Megint csak a napi igeversre volt időm. A buszon nem tudtam olvasni, mert nem volt ülőhely. Holnap kezdem. Ma még ki akarom számolni, hány fejezetet kell elolvasnom ahhoz, hogy sikerüljön a terv.

Utánanézni, hol lehet a legolcsóbban angolt tanulni!!!

————

—Január 3.— Ige OK. Ima – pffff

Holnap: Edzést elkezdeni!!!!

Utánanézni az angolnak!!!!

————

—Január 8.— 1Mózes 1-10 Elolvasva. Üzenet: Isten bezárta a bárka ajtaját Ima – egész jó volt. De most sietnem kell, mert még nem ebédeltem.

Angol!!!!!!!

————

—Június 1.— Ideje újrakezdeni a fogadalmamat, mert sajnos jól elfeledkeztem róla. Holnaptól edzőterembe járok, és már mától kezdve paleolit diétát tartok. Délután még megpróbálom elővenni az 1Mózes 11-20-at.

—–

Krumpli
Hagyma
Uborka
Mosószer

—-

Angol!!!!!

Na jó. Ilyen mélyütést sosem vinnék be senkinek. 🙂 Természetesen képzelt naplóról van szó, de lehet, hogy néhányunknak mégis ismerősek a sorai.

Újévi fogadalom?

Érkezik az év vége, vele pedig sok-sok újévi fogadalom. (Holnaptól fogyókúra!) Miért megy oly sok újévi fogadalom mégis a levesbe már január végén, februárban? Ezzel szeretnénk foglalkozni a következő néhány hétben.

Igen, már most, adventben foglalkozunk az újévi fogadalom témájával. Ugyanis a szilveszteri nagy elhatározások műfajának egyik furcsasága, hogy egy olyan napon tesszük őket, amikor talán épp mi is felfokozott hangulatban, talán alkoholfogyasztás és valószínűleg jelentős kalóriabevitel mellett merengünk az idő mulandóságán. Próbálkozzunk meg most valami mással inkább! Ne január elsején, bűntudattól vezérelve határozzunk el mindenféléket, hanem már most tűzzünk ki célokat a következő évre!

Mi is tehát az az újévi fogadalom?

Már az ókori Mezopotámiában is…. (bla-bla, ezen most ugorjunk át!)

2007-ben készült egy felmérés a Bristoli Egyetemen, amelyben 3000 ember újévi fogadalmát vizsgálták. A résztvevők 52%-a volt optimista a fogadalom teljesítésével kapcsolatban, azonban az év végére a résztvevők csupán 12%-a teljesítette az elhatározását. Én azonban azt gyanítom, hogy egy egyetemi kísérlet mintavétele nem feltétlenül reprezentatív. Szerintem részvételre hajlamosabbak azok az emberek, akik jobban állnak céljaik megvalósításával is. Az is befolyásolhatta a vizsgálat eredményét, hogy a résztvevőket motiválta a megfigyelés.

Mi mindenesetre itt a Misszió-mentor blog táborában szeretnénk az emberiségnek abba a feltételezett 12%-ába tartozni, akik meg is valósítják újévi vagy bármikori fogadalmukat.

Miért?

Mert azokban csupa jó és hasznos dolgot szoktunk megfogadni. Senkit sem hallottam még úgy fogadkozni, hogy „az újévben rendesen megtanulok pókerezni”, vagy „jövő szilveszterre 30%-kal jobban akarom bírni a piát”. Sokkal inkább azt mondjuk: „Az idén meg akarom írni a könyvemet, amit tíz évvel ezelőtt elkezdtem.” „Le akarok szokni a cigiről.” „Meg akarok tanulni héberül, görögül, yorubául és eszperantóul.” „Minden nap bizonyságot akarok tenni tíz embernek…”

Képzeld csak el, ha életed során 13 éves korodtól kezdve minden újévi fogadalom maradéktalanul teljesül! Mikor pl. két jegyet akartál javítani év végéig, vagy amikor minden nap ötkor akartál kelni, amikor el akartál kezdeni kocogni, aikidózni, minden csütörtökön focizni a haverokkal, minden héten elolvasni egy könyvet… hol tartana az életed most, ha mindez sikerül? Nos, elképzelhető, hogy azóta fekete öves lennél pl. aikidóból, vagy célmegvalósításból. (Az is lehet, hogy a Földet új pályára állítottad volna, amennyiben pl. az elmúlt 32 évben beépítesz a napodba valamit, ami csupán naponta egyenként egy-egy órácskát vesz el. 🙂 )

Vizsgáljuk meg tehát, hol szoktunk elbukni, és hogyan tudnánk legközelebb egy egészen más forgatókönyvet írni a történetünknek!

A teljes kép – küldetésünk, életcélunk

A mostani kérdésünk az újévi fogadalommal kapcsolatban: Hogyan illik bele a teljes képbe?

Valóban fontos-e a számunkra? Életünk során lehet, hogy csupán 40 aktív évünk van. Mit akarunk elérni ez alatt a 40, vagy ha több, akkor 50 vagy 60 év alatt? Megéri ezekből egyet rááldozni arra a bizonyos célra, ami újévi fogadalom formájában elhangzott?

Az első feladat az újévi fogadalom kapcsán, hogy találjuk meg a küldetésünket/elhívásunkat!

Miért vagyok ezen a világon? Mi Isten terve az életemmel? Ki vagyok én az Ő szemében? Mivé kell válnom, vagy milyen küldetést kell betöltenem? Gondolkodtál már ezen valaha?

Van néhány olyan játékos feladat, segítő kérdés, ami elindíthatja a gondolataidat: Ha még soha nem tetted, szánj erre egy kis időt! Imádkozz, vegyél elő papírt és ceruzát, és kezdd el írni és átgondolni, ki is vagy te!

Hogyan?

1, Képzeld el, hogy 90 évesen megírod az emlékirataidat! Légy most optimista! Képzeld azt, hogy nagy dolgokat vittél véghez. Mik voltak ezek? Mire vagy a legbüszkébb?

2, Képzeld el, hogy holnap reggel egy olyan pénztárcát találsz, ami sosem fogy ki! Most lépj túl azon, hogy hány gombócos fagyit vennél belőle! Mi lenne az a cél, amit meg akarnál valósítani? Kiknek segítenél? Mivel töltenéd a felszabadult idődet? Mit tanulnál most, hogy nem kell pénzkereső karrierre gondolnod?

3, Van-e vezérigéd? Van-e kedvenc idézeted? Van-e példaképed, akinek a nyomában szeretnél járni?

Nem törvényszerű, hogy valakinek életre szóló hivatása legyen. Sok olyan lelkipásztor van, aki aktív éveit missziói szolgálatban kezdte, majd váltott, és gyülekezetbe került, vagy tanított. Albert Schweitzer ifjúként neves teológus és orgonaművész hírében állt, de volt egy elhatározása: 30 éves koráig él a tudománynak és a művészeteknek, utána azonban mások hasznára szeretne lenni. Így aztán 30 évesen iratkozott be az orvosi egyetemre, majd a diplomájával Afrikába utazott, és kórházat alapított a dzsungel közepén. Azonban egész életében volt egy vezérelve: „Az élet feltétel nélküli tisztelete.”

Van-e ilyen gondolat, ami téged felvillanyoz, magával ragad, vagy segít a döntéseidben?

Lehetsz életednek egy olyan szakaszában, amikor még nem tudod, milyen szolgálatra kaptál elhívást, csupán várakozol. Esetleg nézz vissza erre a korábbi cikkre, ahol további segítő kérdéseket találhatsz az elhívásod keresésében.

Akkor most az elhívásomat keressük?

Gondolj arra is, hogy életednek csupán egyetlen területe a „szolgálatod”, vagy hivatásod. Te magad azonban nem egy gép vagy, amely egy bizonyos feladatot végez. Ember vagy, akinek valakivé válnia kell. Test, lélek, szellem, társas kapcsolatokkal, Istent keresve. Ne csak arra gondolj, miért kell Nobel Békedíjat kapnod! Lehet, hogy ugyanilyen fontos céljaid vannak a családodban, vagy a menyasszonyoddal, vőlegényeddel, leendő, vagy már megszületett gyermekeiddel… Hová szeretnél eljutni Istennel? Mennyire ismered Őt? Hogyan szeretnéd Őt még jobban megismerni? Hová szeretnél eljutni a testeddel, az erőnléteddel? Gondoltál már arra, hogy akivé válnod kell, annak van egy testi dimenziója is? Fontos-e számodra, hogy formában légy, vagy nagyobb teljesítményekre legyél képes? Ha úgy gondolod, hogy ez nem elég lelki, csak nézd meg a Tűzszekerek c. filmet! 🙂

Éves célok

Nos, ha már megvan a küldetésed, az életre szóló nagy célod, akkor itt az ideje lebontani nagyobb léptékű célokra, tervekre. Lehet, hogy az életcélod távolinak tűnik. Talán lehet az az érzésed, hogy még az utóbbi években távolodtál is tőle. Most azonban meghatározhatsz olyan éves, vagy többéves célokat, amelyek megállítják a távolodást, és ha lehet, közelebb is visznek a „nagy álomhoz”!

Írj össze ezek közül legalább 20-at, de inkább 25-öt! Ha megvan, ezek közül válaszd ki az 5 legfontosabbat! Azt az ötöt, amelyek talán a többihez is közelebb visznek, amelyek a legnagyobb lendületet adják az életednek, vagy a leginkább sürgetőnek tűnnek.

Most pedig ezt az ötöt fogalmazd meg úgy, hogy egy kellően merész, de nem irreális célként magad elé tűzhesd! Lehet, hogy nem tudod teljes egészében teljesíteni egy év alatt, tehát bontanod kell. Ha a cél az volt, hogy megtanulj 3 idegennyelven, akkor a reális cél az lesz, hogy az idén komoly eredményt érsz el egy új nyelvben. Legyen tehát 4-6, reális, egyéves célkitűzésed!

A maradék 15-20 célodat pedig őrizd meg! Ezekkel kapcsolatban legyen az az erős elhatározásod, hogy az idén NEM foglalkozol velük! Ezek is fontosak, nagyon jó célok, nem mondtál le róluk, de ha hozzájuk piszkálsz, akkor azzal csak szabotálni fogod magad. Ne tedd!

Váltsuk aprópénzre!

Megvan az újévi fogadalom. Vigyázat, ezzel még nincs vége! Határozz meg olyan állomásokat, lépcsőfokokat, feladatokat, amelyeket ellenőrizni tudsz, hogy lásd a haladásod! Nagyon könnyű azt mondani, hogy az idén lefogyok 10 kilót, ám ez nem fog sikerülni novemberben és decemberben. Tehát a célod azt is jelenti, hogy kb februárra egy kilónak már le kell mennie. Tervezd meg, milyen lépésekben valósítod meg ezeket a célokat!

Van azonban még egy gonosz buktatója az újévi fogadalmaknak. Nem csak a tervezés hiánya vet gáncsot a fejlődés elé. Az is, ha a tervezés pótcselekvéssé válik. Ha ismerős Mici Mackó története, aki elefántot akart fogni, akkor biztosan emlékszel Mackó és Malacka lelki állapotára. Ők olyan sokat beszéltek az elefánt elfogásáról, hogy „már a zsebükben érezték az elefántot.”

A tervezgetés, írogatás örömmel tölt el. Látod magad a megvalósult céljaiddal. Úgy érzed, minden megírt lappal közelebb jutottál. Vigyázat! A nagyobb munka, a hosszabb idő a cselekvés lesz. Ha nem csinálod, ne menekülj vissza az írogatásba, sem az oktatóvideók vagy könyvek habzsolásába! Ez ugyanis a halogatás egy nagyon kifinomult formája. Sajnos az elefánt nincs a zsebedben. Neked kell elindulni, megfogni, és beletenni. De erről legközelebb.